. Ma József napja van.

 
 
 
DUNAKESZI
 
 
A város 15 km-re terül el a fővárostól a Pesti síkságon. Pest megyében található. 
Lakosságát tekintve 38470 fő, a 2010-es adatok alapján. Népsűrűsége pedig 1124,79 fő/km2. Területe 31,06 km2.
A települést északról Göd, délről Budapest, keletről Fót, nyugatról pedig a Duna határolja. 
A település címerét, ha megnézzük, láthatjuk, hogy ekevas alakú, amiben 2 szín dominál. Felül a kék, alul pedig zöld, melyet egy ezüst színű hullámvonal választ el középen, ami egyébként a Duna szimbóluma.
Az álló pajzsban nem véletlen találkozunk a két ábrával, ugyanis a felső kék részben a város védőszentjét Szent Mihályt láthatjuk. Az alsó zöld részben pedig egy ezüstszínű lófejjel találkozunk, ami az alagi lóversenyzés szimbóluma, valamint a város európai hírű lósportját jellemzi.
 
 
Egy kis történelmi visszatekintés, hogy miként is indult városunk, hogy mitől is tartunk itt: 
 
Fontos szempont, hogy Dunakeszi már az őskorban is egy lakott területnek számított, ezt bizonyítja, hogy az ásatások során egy kőkorszaki temetőt tártak fel. A városban ókori római nyomok is megtalálhatók, közvetlenül a Duna-parton római őrtorony falmaradványai találhatók, amit 364-375 között építettek I. Valentinianus uralkodása alatt.
1255-ből IV. Béla adományleveléből származik az első olyan írásos adat, mely a városunk nevére utal, itt Kezew néven említi. Később a község a török hódoltság idején már Káposztáskesző néven szerepel.
Ezekben az időkben, miután a töröket kiűzték, a település főúri családjai között birtokviták kezdődtek. Ekkor Dunakeszi elnéptelenedik, de hamarosan ismét benépesül. A települést az ebben a korban készített Pongrác féle térkép Körtvélyeskeszi néven említi. 
1690-ben már Köszi néven szerepel az elpusztult helyek között. Az 1700-as években kezd a község népessége fellendülni, 1715-ben a népesség összeíráskor már 18 család élt itt, és az okiratban már Dunakeszi néven szerepel. A település a későbbiekben egyre inkább fejlődődött, létrejött az első iskola, ahol Gogolák György is tanított, latin és magyar nyelven 1771-ben. Az 1880-as évek első felében Dunakeszi lakosságának száma már meghaladta a 800-1000 főt.
1844 nyarán megindult a vasútépítkezés, amely új kereseti lehetőséget, munkalehetőséget biztosított a lakosság számára. 1846-ra elkészült az ország első vasútvonala Pest és Vác között, ami kizárólag Dunakeszin állt meg. Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott a vonaton. 1870-es években a lakosság számára újabb munkalehetőség adódott, ugyanis kezdetét vette a Fővárosi Vízmű és Duna gátrendszerének építése. 
Az 1900-ban kiadott helységnévtár Dunakeszit már községként említi. Ekkor, ezekben az években folyamatos fejlődés jellemzi Dunakeszit. 1901-re felépült a Városháza, 1910-ben megindult a MÁV Főműhely építése. Ekkor építtették Alagon a mai Széchenyi István Általános Iskolát, 1926-ra a József Attila Művelődési központot, amit régen MÁV Főműhely Kultúrházának említettek. 1928-ra felépül a Bárdos Lajos Általános Iskola, ami régen MÁV Iskola a Műhelytelepen nevet viselte.
Ezeknek a folyamatossá vált fejlődéseknek köszönhetjük, azt hogy városunk mára igen fejletté vált. 
1977 április 2-án Dunakeszit várossá avatták.
Anyagot gyűjtötte:
Halász Rita
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Megtorpant az online vásárlás korábbi növekedési üteme - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósá...
Bővebben >>