Csőtörés történt a dunakeszi tőzegtavakkal szomszédos regionális szennyvíztisztító-telep melletti átemelőnél, 2011. április 7-én délután. A szennyvíz telep mellett a barna szennyvíz akadálytalanul hömpölygött a tőzegtavak melletti erdőbe és a Keszeg utcában. Az azóta eltelt időről, és állapotokról Sarkadi Márton környezetvédővel beszélgettem, aki körbekalauzolt a csodálatos helyszínen. Az előzményeket ITT olvashatják.

Pető Renáta: Történt-e valamilyen előrelépés, hogy április 7-én megtörtént az a bizonyos csőtörés?

Sarkadi Márton: Sajnos meglehetősen kevés érdemi lépésről számolhatunk be. A csőtörés napján összeszivattyúzta a DMRV a Keszeg utcába kiömlött szennyvíz nagy részét, de az erdőből gyakorlatilag semmit sem távolított el, noha a szennyezés zöme oda ömlött. A szóban forgó erdő nagyon érdekes élővilággal bíró, majdnem érintetlen terület, amit egyik oldalról egy horgásztó, a másik oldalról az 1970-es években szemétlerakóvá silányított terület fog közre. Érdemes megjegyeznünk, hogy a dunakeszi lápterületnek éppen ez, a felső része adta a legtisztább vizű forrásokat, amelyeket idős dunakesziek aranyforrásként emlegetnek. Az erdőben is több kisebb tavacska található, amelyeket általában tiszta forrásvíz tölt meg. A szennyezés másnapján készült képen éppen egy mocsári teknős mászik ki a zavarossá vált tóból. Merő cinizmus tehát a DMRV nyilatkozataiban szereplő fordulat, amikor arról írnak, hogy az erdőben folyamatosan feltörő „talajvíz” miatt nem tudták eltávolítani a szennyvizet.

P. R. A szennyvíz kiömlés másnapján helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és megállapította, hogy további szivattyúzásra a területen nincs szükség. Valójában akkor már másnap helyre állt a rend?

S. M. Valóban, másnap a Természetvédelmi Felügyelőség képviselője megtekintette a környéket, és mindent rendben levőnek talált. A környéket azonban még három héttel később is gyötrő bűz ülte meg. Levélben jeleztük a problémát a Természetvédelmi Felügyelőségnek, de sajnos eredménytelenül. A természet persze igyekszik jóvátenni az emberi hanyagság következményeit, és az erdőbe folyt mocsok lassanként lebomlik. 

Az egyik lényeges problémára azonban a további hasonló szennyezések elkerülése érdekében mindenképpen megoldást kell találni: a 3-400 méterrel távolabb fekvő Keszeg utcába egy használaton kívüli, félig felszámolt csatorna vezette el a szennyezést. Ez az úgynevezett kerülőág arra volt hivatott, hogy üzemzavar esetén, ha a szennyvíztisztító-telep nem tudta fogadni az érkező szennyvizet, a telep kikerülésével le tudják vezetni azt a Duna felé. Ezt a vezetéket mintegy tíz évvel ezelőtt alulról kezdve félig eltávolították a földből, és most a Keszeg utca mellett, az erdő szélén egyszerűen véget ér. A csőtörés idején túlfolyóként működve ide, a házak közvetlen közelébe vezette a szennyvíz egy részét. A csővezeték léte teljes mértékben szabálytalan, azt maradéktalanul fel kellett volna számolnia a DMRV-nek. Sajnálatos módon a csőtörés után sem kötelezte erre a Természetvédelmi Felügyelőség a DMRV-t, sőt még két héttel későbbi, erre vonatkozó levelünkben foglalt jelzésünket is figyelmen kívül hagyták, és csupán a Kossuth Rádióban elhangzott újabb riport nyomán ígértek hivatalos lépést. Így tehát bízhatunk benne, hogy legalább a jövőben nem kell számolni hasonló veszéllyel.

P. R. Mint ismeretes sok csatározás folyt a Tőzegtavak megmentéséért az Auchan-nal szemben. 2010. szeptemberében viszont a Pest Megyei Bíróság eltiltotta az Auchant a további természetkárosítástól a Dunakeszi lápon. Ezzel akkor pont került az ügy végére?

S. M. A tavalyi év - nyugodtam kijelenthetjük - fordulatot hozott a tőzegláp történetében. A civil tiltakozás hatására tavasszal egymás után vonta vissza a tőzegláp létét tagadó határozatokat a Természetvédelmi Főfelügyelőség. A megpróbáltatások azonban nem értek véget. Az Auchan, a Dunakeszi Önkormányzat és a terület korábbi tulajdonosa újabb pereket indított, amelyeket idén januárban veszítettek el véglegesen. Az Auchan egyébként még ezután is megpróbálkozott egy Legfelsőbb Bírósághoz intézett felülvizsgálati kérelemmel - de ennek már nem látjuk jelentőségét. A pereknél ráadásul fontosabb volt az, hogy a Zöldhatóság elrendelte a láp létének és kiterjedésének vizsgálatát, ami a védettség hivatalos bejegyzésének alapja. Szeptember végén és november elején két helyszíni szemle során egyértelműen rögzítették a szakemberek, hogy a lápokra vonatkozó kritériumoknak megfelel a terület élővilága. A bírósági eltiltás is ehhez az eseményhez kötődött, ugyanis az Auchan a helyszíni szemlék előtt megpróbálta kiirtani a növényzetet a láp nyugati részén. Szerencsére egy arra járó ismeretlen észrevette a favágókat, kinyomozta a telefonszámomat, és jelezte az eseményt. Ezek után a rendőrök és a természetvédelmi hatóság segítségével sikerült leállítani az illegális munkát. A kivágott fák, cserjék azóta is ott vannak. A dunakeszi illetőségű vállalkozó egyébként ügyvédje útján később perrel fenyegetett engem, személyiségi jogainak megsértése miatt. A Bíróság azonban néhány napon belül eltiltotta az Auchant minden hasonló cselekménytől, és ezután nem is próbálkoztak ilyesmivel. Reméljük, lassan a hivatalos vizsgálat is véget ér, és ismét bejegyzik a láp védettségét. Talán az is jót jelez, hogy az Auchan hazahívta magyarországi vezérigazgatóját, és új vezetőt nevezett ki. Nem csodálkoznék, ha a dunakeszi eseményeknek is lenne közük a vezetőváltáshoz, de ettől függetlenül is bízhatunk abban, hogy egy új igazgató nem éppen ugyanabba a hibába esik, mint elődje. Véglegesen azonban soha nem nyugodhatunk meg. Egy ilyen jó fekvésű terület mindig is csiklandozni fogja a befektetők kíváncsiságát. Nem feledhetjük, hogy elpusztítani könnyen lehet egy természeti értéket, de megvédeni soha nem lehet végérvényesen.

P. R. Köszönöm a beszélgetést.

A képgalériában Halász József olvasónk csodálatos fényképeit tekinthetik meg az Óceánárok és Tőzegtavak mentén tett kirándulásáról.