Nevüktől nem visszhangzik egy egész ország, talán az érintett szülők és gyerekek is csak keresztnévről ismerik őket. Igaz, azon viszont szeretettel emlegetik. 

Feltehetőleg nincsenek kitiltva az Egyesült Államokból, bár talán eszükbe sem jutna, hogy megpróbáljanak beutazni. Lehet, hogy szívesen elnéznének egyszer oda ők is, de pénzük nincs rá. Ez azért nem akkora tragédia, de az már nagy baj, hogy másra sincs, például albérletre sem.

Hogy miről jutott eszembe ennyi csacskaság egyszeriben? Belenéztem a november 20-i képviselőtestületi ülés előterjesztéseibe, és akkor már a mellékletekbe is. Az egyik óvoda munkatervében találtam ezt a kis röpke helyzetjelentést:

“A 2014-215-ös nevelési év kezdetén a személyi ellátottság megfelelőnek sem mondható, hiszen jelenleg is három üres állásunk van. Végzett óvodapedagógus szinte nem is jelentkezik. Ez az állapot már az elmúlt évben is érzékelhető volt, csak nem ilyen mértékben. Ennek az oka az is lehet, hogy 2007-től húsz csoporttal is bővült a városi óvodai férőhelyek száma, továbbá, hogy a képzésben részt vevő hallgatók zöme csak ugródeszkának tekinti az alapképzést, vagy nincs diplomája nyelvvizsga hiánya miatt. Ez az állapot sajnos csak a fővárost és környékét érinti. Vidékről jönnének pályakezdő óvodapedagógusok, de az albérletet ebből a fizetésből nem tudják megfizetni, szolgálati férőhelyet pedig nem tud a város biztosítani.”

Látszólag túl van a város a lakópark építések okozta óvodai sokkon, amennyiben talán egyetlen jelentkezőt sem kell helyhiány miatt elutasítani. (Vajon hányan próbálkoztak eleve más településen?) De hát mégsem. Igaz, most már csak magukban küszködnek csendben az óvodák a nehézségekkel, erőn felül is, úgy, hogy lehetőleg a szülők semmit ne észleljenek a problémákból. A gyerekek meg még annyit se.

Nézzük, mivel próbálkoznak: A város engedélyezte, hogy olyan óvodapedagógusok is dolgozzanak, akiknek a nyelvvizsga hiánya miatt nincs diplomájuk, vagy megvan ugyan a nyelvvizsgájuk, de nem államvizsgáztak le. Alkalmaznak tehát főiskolát végzett, szakvizsgázott óvónőt, de nyugdíjast is. Még így is van olyan óvodai csoport, amelyiknek csak egy óvónője van, itt helyettesítésekkel biztosítják a gyerekek felügyeletét. Mindeközben a csoportok létszáma általában még mindig magasabb a törvény által előírt létszámoknál.

Ha nekem óvodás gyerekem lenne, őszintén szólva nem zavarna, ha az óvó néniknek nincs nyelvvizsgájuk, különösen nem, ha cserében olyan ízesen beszélő mesemondók teremnének közöttük, mint Zsuzsanna néni. Számomra az lenne fontos, hogy azt tudjam, hogy jó szívvel rájuk lehet bízni a gyerekeket, mert vigyáznak rájuk, mert szeretik őket. És jó lenne tudni azt is, hogy a munkájukban nem gátolja őket semmi, sem a zsúfoltság, a túlterheltség, sem a mindennapi anyagi gondok.

Hát, a jelek szerint ettől ez utóbbitól még messze vagyunk, de talán egyszer még az ő munkájukat is megbecsülik, és nem csak pedagógusnapokon. Addig is minden elismerésem az övék.

                                                            --      RCsM