Ugyan is itt, a Bem utcában van a Dunakeszi Farkas Ferenc Művészeti iskola. Hosszú több évtizedes múltal rendelkező intézmény, egy régi szép épületben. És milyen találó az a kifejezés, ami azt mondja, az igazi szépség belülről fakad. Bár ezt inkább emberekre szoktuk mondani, de mivel a zene maga az ember, úgy gondolom e kifejezés itt is helytálló. Egy szép régi épület, de ami belülről jön, az az igazi szépség..

S hogy honnan tudom, hogy így van? Mert láttam és hallottam. S hogy hol, és mikor?

Ezt is elmesélem…

Ez év március 13-án, egy pénteki napon történt.

Gála előadást szerveztek, és minden érdeklődőt szeretettel meghívtak. Zeneszerető emberként sokat nem gondolkodtunk, fogtuk magunk a családdal, és a szíves meghívásnak eleget téve, ezen a márciusi nap estéje, már minket is ott talált a közönség soraiban. Nem csalódtunk. Olyan kulturális élményben volt részünk, amit az ember egyhamar nem felejt el.

Szándékosan nem akarok kiemelni senkit a fellépők közül, mert az előadások, amit láttunk hallottunk közös siker! A Művészeti iskola minden fellépő növendékének, és pedagógusainak az érdeme! Szinte minden fellépőt a hálás közönség VASTAPSAL ÉS NAGY SZERETETTEL Díjazott. Egy valakit viszont szeretnék,-és nézzék ezt el nekem-még is külön megemlíteni. Hogy miért, az a cikk végére ígérem, kiderül. A vonós zenekarral mintha a ”Muzsika hangja c. film szereplői elevenedtek volna meg a színpadon. Kátai Katalin tanárnő pedig, mint a komolyzene Julie Andrews-a fogta össze a lelkes gárdát. Illetve nem is kellett fognia, mert összekötötte őket az a láthatatlan kapcsolat, amit örömzenének hívunk. Öröm a zenekarnak, és a közönségnek egyaránt. Köszönöm szépen még egyszer minden résztvevő fellépőnek, hogy ilyen szép estét nyújtottak nekünk.

És itt le is tehetném a tollat…De!

De nem tehetem. A történet itt még ugyan is nincs vége. Mintha csak meg akarták volna köszönni azt a sok tapsot, és szeretetet, amit kaptak ezen az estén ifjú kis művészpalánták, olyan tavaszt varázsoltak nekünk, amit csak újabb Vastapssal jutalmazhatunk. Azokat az örömteli eredményeket, mind egyéni, és csapatban elérteket, nem lehet nem megemlíteni. Győri „ütős”sikerek, a VII. Nemzetközi Hegedű és Kamarazenei Versenyenesztiválon Törökszentmiklóson elért bronz fokozatot. És a XIII. Országos Gitárversenyen elérteket sem, a Tavaszi Kupán, és a Nemzetközi Connektor versenyen elért táncos sikereket sem.

Ám a tavasz is elmúlik egyszer, és jön a nyár, amit minden tanuló alig vár, a jól megérdemelt pihenéssel. Engedjék meg nekem, e remek fantasztikus tavaszi teljesítményeket megkoronázva, megemlítsem azokat is, akiket kicsit elfeledett a sajtó egy része.

Talán a nagy meleg volt az oka?

 Ötödjére rendezték meg a Muzsika Hídja Nemzetközi Ifjúsági Hangszeres Versenyt a Pesti

Vigadóban.

A kínai és magyar mezőnyben népes résztvevői között igen rangos díjakat hoztak el a Dunakeszi Farkas Ferenc, AMI növendékei. Korcsoportjában, 15-16 éves korosztályban, nagyon szoros versenyben Szilágyi Szabolcs Balázs növendéke, Bán Tamás, basszusklarinéton, a második helyezést érte el a 13-14 évesek között, Dr. Domoszlay Erzsébet tanítványa, Agócs Dávid, zongorán, különdíjban részesült. Nekik is szívből gratulálok.

A cikk elején ígéretem pedig engedelmükkel most beváltom, de nem Svájci frankba. Hanem aranyba!!”Idézet következik.” Nagy örömmel jelentjük be, hogy a 2015. június 5-én, a szlovákiai Komarno-ban rendezett Beliczay emlékversenyen az 5. korcsoportban (16-20 évesek) Prencsovszky Zsombor, Kátai Katalin tanítványa dr. Ruszinkóné Czermann Cecília zongorakíséretével arany oklevelet szerzett.
Mindhármuknak szívből gratulálunk!

„Legyen a zene mindenkié”

                    Kodály Zoltán

Magam részéről még csak annyit tennék hozzá, hogy egyszer jó volna önökkel kezet fogni, hátha ragályos.:-)

 „Úgy gondolom, méltán léphetnek nyomába ezek az ifjú titánok a zeneiskola nem is olyan régi büszkeségeinek a Capriccio vonósnégyes formációnak. Ha valaki nem ismeri őket, látogasson el erre az internetes felületre. http://nava.hu/id/1706098/ egész véletlenül a 11-dik percnél.

„Legyen a zene mindenkié”

„Mert a zene az kell”

Tisztelettel

Fekete „Á, az nem író” csak néző