Üveg - véleményem szerint egy nap minimum egy megfordul a kezünkben. Teljesen hétköznapi dolog, amelyből vizet vagy üdítőt iszunk, vagy akár finom lekvárt, befőttet kanalazunk. Oldalunk környezettudatos szerzője, Ildikó azonban még egy ilyen teljesen átlagos tárgyról is tud érdekeset, újdonságot mondani!

Tombol a befőző-szezon, és utolsókat rúgják az itthoni befőttesüveg-készletek. A boltban 80-100 forint körül lehet venni egy 7dl-es befőttesüveget, fedő nélkül. Ilyenkor mindig elgondolkozom rajta, hogy hogyan is engedheti meg magának egy cég azt, hogy a befőttesüvegeket újra és újra megvásárolja, illetve hogy engedheti meg magának az emberiség, hogy ne kötelezze betétdíjra és x%-os hasznosításra a cégeket egy olyan hulladék esetében, ami egyáltalán nem bomlik le a természetben, viszont 100%-os hatékonysággal hasznosítható.

Magyarországon a szemét 3%-a üveg hulladék. Nem tűnik olyan soknak, de tekintve, hogy soha nem bomlik le, elég tetemes. Amennyiben az üvegcsomagolást sokszor újra és újra felhasználjuk - nem szelektíven gyűjtjük, hanem visszaváltjuk, vagy befőttet teszünk el benne -, a leginkább környezetbarát csomagolásnak nevezhetjük. Ha van rá lehetőség, hogy visszaváltható üveget vásároljon az ember, ha kicsit is odafigyel a környezetére, azt kell választani. Lehet, hogy macera visszavinni, én is gyakran dühöngtem már az automatánál, de sokat teszünk vele. 

Azt mondják, túl drága a visszaváltható üveg a cégeknek, hiszen szállítani kell, tisztítani kell, így fajlagosan nagy a költsége. Nyilván ezeknek a folyamatoknak környezetterhelése is van, ez viszont alacsonyabb, mint a szűz üveg előállításának terhelése. Ha szelektív gyűjtés után újra üveg készül belőle, teljes mértékben megtakarítjuk a bányászattal járó környezeti károkat, illetve az előállítás is mintegy 17%-al kevesebb energiába kerül. Erre használják a szelektívbe dobált üveghulladékot.. A betétdíjas visszaváltást viszont nem értem, hogy miért használja kevés cég, miért szüntették meg a befőttesüveg visszaváltást pl. A szállítás költségei nem tudom, miért mondják, hogy túl sok, hiszen elvileg amikor árut szállítanak egy boltba, el tudják hozni az üreset, nem kell hozzá külön út. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy darab befőttesüvegre 60 forintnyi tisztítási és szállítási költség jusson.

A szelektíven gyűjtött üvegből egyébként nem csupán újraüveg készül. Miután válogatják, osztályozzák, apró darabkákra zúzzák, ezt a törmeléket többféleképpen hasznosítják.

Egy különleges eljárás keretében miközben megolvasztják a zúzalékot, levegővel dúsítják, és így üveghabot készítenek. Ez egy rendkívül erős anyag, eleinte csiszolóanyagokat, korongokat készítettek csak belőle, később az építőiparban is hasznosítani kezdték. Rendkívül jó hő és hangszigetelő tulajdonságokkal bír, nem engedi át a nedvességet, a pincék nem gombásodnak, ha ezt használják.

Az aszfalthoz keverve a zúzalékot érdes felületű lesz az út, amitől kevésbé csúszik. Felhasználják az autópályák zajterelő falainak gyártásánál, az üveggyapot készítésnél.

Magyar szabadalom a Habkavics, amit az építőiparban  Különlegessége, hogy egyrészt olyan üvegeket is fel tudnak használni, amit általában az üveg újrahasznosításánál nem, illetve hogy az egyéb szükséges adalékanyagok többsége is ipari hulladék.

Végül egy videó az újraüvegről, http://www.youtube.com/watch?v=eT7tRIWim_0 , és a Habkavicsról, érdekesség gyanánt. http://www.youtube.com/watch?v=8irT27iY74c

 Bozsó Ildikó