Az Ökomama képzésen elég sok dologról tanulunk, néha nem érdekes, néha haszontalannak tűnik, de sok nagyon elgondolkoztató dolog is szóba kerül. Pénteken például a talaj termékenységének fenntartásával kapcsolatban merült fel az is, hogy a bio-élelmiszerekben több a tápanyag, a hasznos vitamin, mint a “hagyományos”, vagyis a nagyüzemi, vegyszereket jócskán használó gazdálkodás során előállítottakban. Én is hallottam már erről, de nem értettem, hogy ezt hogyan sikerül összehozni, kicsit humbugnak is tartottam, kutatásokat nem olvastam róla, azok valahogy nem voltak előtérben, most kiderült, hogy azért van ilyesmi. A bio élelmiszerek előnyét én inkább a káros anyagok hiányában fogalmaztam volna meg, de sokkal többről van szó.

A biogazdálkodás komolyan szabályozott és ellenőrzött. Én mostanra elég biztos vagyok benne, hogy amire ráüti a két bioellenőr cég valamelyike a bélyegzőjét, és adja a nevét, az valóban bio. Azzal nem biztos, hogy egyetértek, hogy valóban a négyszeres árat is meg kell érte kérni/adni, de ez megint más kérdés. Mindegy, a lényeg, hogy ebben a komoly szabályozásban és ellenőrzésben egyszerűen annyira nehéz a növényvédelem és a talajtermékenység fenntartása, hogy muszáj betartani régi-régi elveket. Például a vetésforgót, ami mostanában nem divat, de talán mindannyian emlékszünk rá történelemből, mekkora áttörést okozott a földművelés fejlődésében, mikor kitalálták a kétnyomásos, pláne a háromnyomásos gazdálkodást. A sokféle műtrágya, növényvédőszer miatt lehetővé vált az, hogy ez kimaradjon, akár minden évben is vetik ugyanazt a növényt, ugyanoda. A célzott műtrágyázás azonban nem mindenfajta ásványi anyagot juttat a talajba, a túl nagy terméshozamok ugyanazokat a tápanyagmennyiségeket, ásványi anyagokat nagyobb tömegű termésbe “pumpálják” bele, illetve a monokultúránál van még egy szempont. A különböző növények gyökérzete különböző mélységből szívja a tápanyagot, azonosé ugyanonnan. Az egyik mélyebbről, a másik magasabbról szívja ki a tápanyagot. Ha minden évben ugyanolyan méretű gyökér hasznosítja az ásványi anyagokat, és az nincs utánpótolva, akkor a talaj elszegényedik. Márpedig mondjuk a vasat, cinket nem biztos, hogy utánpótolják a műtrágyák...

A biogazdálkodásnál ezzel szemben a növényvédelem miatt is megkövetelt a vetésforgó, illetve a műtrágyák nagy része is tiltott. A szerves trágyák a táp- és ásványi anyagok nagyon széles skáláját tartalmazzák, és trágyafajtától függően még ezzel is lehet kicsit ügyeskedni.

Szóval a lényeg a lényeg, kutatások szerint a bio élelmiszerek a hagyományoséhoz képest minegy 20-30%-al több értékes anyagot tartalmaznak. Mondjuk az számomra elég kétségbeejtő, hogy ez a plusz 20-30% is fényévekre van az 1942-es állapothoz képest, amikor ezeknek a mai értékeknek a sokszorosa volt a hasznos tápanyag. A répafélék vastartalma például 266 mg-ról 8 mg-ra esett vissza, a tej A vitamin tartalma 5%-ra. Ijesztő, nem? (forrás: http://egeszseg.embereknek.hu/taplalkozasesegeszseg)

Nem fogok rábeszélni senkit arra, hogy vegyen biot, kevesen engedhetik meg maguknak. Egyébként a fentiek alapján azt gondolom, a magasabb tápanyag nem a bio kiváltsága, hanem az odafigyelő, földdel együtt élő gazdálkodók is meg tudják ezt termelni. De azt hiszem, ettől függetlenül ez megint egy indok arra, hogy a föld kihasználtságán elgondolkozzunk, és kicsit átértékeljük azt, hogy milyen értéke is van annak, amit mi magunk hozunk létre, és nem pedig valaki más felelőtlenül, csak a minél több bevételt hajszolva termel meg. Lehet, hogy érdemes a fű helyett kiskertet öntözni, tuja helyett barackfát ültetni, a nagyképernyős tévére, meg századik felesleges kütyüre szánt pénzt pedig meg sem keresni, hanem inkább a kiskertre fordítani az időt túlóra helyett. Mondjuk a családdal közösen művelve.

Bozsó Ildikó