Alighanem azt már a kis óvodás Csabika is tudja, hogy legjobb, ha magában duzzogva ugyan, de elnézést kér attól az undok kis Ferikétől, akit az imént lökött bele a sárba, és aki bőgve szaladt árulkodni az óvó nénihez. Elnézést kér, nem pedig fennhagon magyarázza fűnek-fának, hogy sajnálattal veszi tudomásul, hogy az óvó néni komplett hülye, Ferikének meg már eddig is sáros volt a ruhája, mindig taknyos az orra, és az anyukája pedig szakállas . Nos, úgy tűnik, az ilyen tudások valahogy felnőttkorra a feledés homályába merülnek, vagy talán a tekintélyek kopnak meg, esetleg az jóérzés szorul némi generálozásra.

Történt ugyanis, hogy a Területi Választási Bizottság elmarasztalta az önkormányzatotazért a kiadványért, ami 17 ezer példányban készült gyönyörű kivitelben, közpénzen persze, és valamennyiünk postaládájába bedobták. Az elmarasztalás oka pedig az 5. oldal alján szereplő pártlogók, amelyek feltűntetése – így, kampányidőszakban – sérti a jelölőszervezetek esélyegyenlőségét. Egyúttal a TVB eltiltja Dunakeszi Város Önkormányzatát a további jogsértéstől.

Nem csak a pártlogók

Nekünk igazából nem csak a pártlogókkal van bajunk, hanem a 2. oldalon lévő két úriember fényképnek és nevének feltűntetésével is, ami  ugyan nem a jelölőszervezetek, de a jelöltek esélyegyenlőséségét határozottan sérti, és ráadásul nem véletlenül maradt ott a korábbi kiadványból átvett másolatából. Igen, Dióssi polgármester úr és Erdész Zoltán alpolgármester portréjáról van szó.

Joggal kérdezi meg persze az Olvasó, hogy de hogyan lehetne polgármesteri beszámolót közreadni legalább a polgármester nevének feltűntetése nélkül. Igaza van: sehogy! Tehát nem csupán a logók, a nevek és a képek problémásak itt szerintünk, hanem maga a kiadvány: kampányidőszakban közpénzen  nem lett volna szabad ezt kiadni.

Furcsa megjegyzések

Na de nézzük, mit kezd a Város a TVB határozatával,  hogy fejezze be a jogsértést?

“Sajnálattal tapasztaljuk, hogy egy helyi, parlamenti frakcióval nem rendelkező politikai csoport számára az itt élőkkel közösen elért városi eredmények, Dunakeszi fejlődése, sikerei helyett a pártpolitikai érdekek számítanak.”  (Ezennel üzenem a honlap körül bábáskodóknak, hogy kivételesen elfelejtették megszűntetni a copy-paste lehetőséget, ez nagy hiba volt.)

Ezek itt mintha nem az őszinte elnézést kérés szavai lennének. De ezek sem:

“A Gyurcsány-Bajnai-Bokros nevével fémjelzett politikai formáció támadásaival ellentétben az önkormányzat az összefogást, a büszkeséget látja a közösen elért eredmények mögött.”(A “büszkeséget” szót – aminek jelentése az utóbbi években némi ide nem illő árnyalattal gyarapodott - minden bizonnyal Újpest óriásplakátjairól vették.)

De jut itt egy kis hülyézés a óvó néninek is:

“Ennek ellenére a területi választási bizottság véleménye szerint az oldal megsérti a pártok közötti esélyegyenlőség elvét. Álláspontjukat sajnálattal vettük tudomásul, hiszen minket csupán a hitelesség szándéka vezérelt.”

Közben Csabika elmondja a bizonyosság kedvéért azt is, hogy Ferikével ellentétben ő milyen jó gyerek. Tartalmilag talán ennek sem sok helye lenne ebben az irományban:

 “Igaz, a kiadvány egészét nem tudták vitatni, annak egyik oldalával kapcsolatban.”

Megnyugtatásul közöljük, a kiadvány egészével is vannak problémáink, és a feljenlentőnek is lehettek, de egy Választási Bizottságnak szóló panasznak nem tárgya egy a beszámoló  ferdítéseinek, túlzásainak és elhallgatásainak felsorolása. 

Mi történt, és mit vártunk volna?

Mennyiben tett hát eleget a városvezetés a TVB előírásának? A jogsértés befejezése nehezen értelmezhető. A korrekt lépés az lett volna, ha készül egy kis szórólap, amit ugyanúgy bedobnak minden postaládába, mint magát a beszámolót. Valami ilyesmi állhatott volna rajta:

“Elismerjük, hogy az 5. oldalon lévő pártlogók megjelenítése alkalmas a választók befolyásolására.

Elnézést kérünk Dunakeszi lakóitól és az ellenünk induló jelöltektől.”  Impresszum: “készült 17 ezer példányban, kiadta a Fidesz helyi szervezete. “

Nem ezt történt: hanem a város honlapján található virtuális példányban valóban kitakarták az 5. oldal alját.

A kérdésünk csak annyi: hányan nézik meg ezt? Vajon közel annyian, ahány emberhez a nyomtatott kiadvány eljutott? Mert ha igen, akkor mi szükség volt elkészíttetni azt a kiadványt  közpénzen? Ha meg nem, akkor vajon mit ér ez az egész így? 

Nem várnánk, hogy valóban megtegyék az egyetlen korrekt megoldást, a 17 ezer példányos  helyesbítést, de legalább az az elnézést valóban kérjenek , még ha duzzogva is!