“Találkozások Világjáró Művészekkel” - ezzel a címmel indított tavaly programsorozatot a dunakeszi Farkas Ferenc Zeneiskola. A sorozat legutóbbi darabja tegnap, október 13-án volt a VOKE József Attila Művelődési Központ színáztermében.  A színpadra lépő zongoraművész arcán egy pillanatnyi döbbenetet véltem felfedezni, ahogy a közönségre nézett, de azután feltalálta magát, meghajolt, leült a koncertzongorához, és játszani kezdett, mintha csak a Zeneakadémán lenne. A 400 fős teremben voltunk vagy 30-an.

A művész a 70 éves Kiss Gyula Liszt – díjas zongoraművész volt, aki a Zeneakadémián
október 21-én rendezendő születésnapi koncertjének műsorát hozta el Dunakeszi közönségének. A Schubert-trióban Faludi Judit (gordonka) és Szabadi Vilmos (hegedű) közreműködtek.

Feltételezem, hogy a művészeket a zeneiskola igazgatója, Farkas Pál karnagy úr kérte meg, hogy egyik utolsó próbájukat – ami egyébként a legkevésbé sem hatott próbaként – tartsák Dunakeszin, hogy az itt élők helyben, ingyenesen, akár farmerben és pulóverben jussanak valódi koncertélményhez. Ez alkalommal egyébként a művészek is szolíd fekete utcai öltözéket viseltek, minden egyébben az előadás egy zeneakadémiai koncert színvonalát adta.

Volt korábban egy másik koncert a sorozatban (Szenthelyi Miklós hegedű, Faludi Judit gordonka, Szenthelyi Judit zongora), amelynek műsorán egy versenymű szerepelt, ahol a zenekart – érthető módon – zongora helyettesítette, de az az élmény itt is összemérhető volt egy valódi koncertével. Azon az előadáson egyébként jóval nagyobb volt a résztvétel.

Összehasonlításul: egy műkedvelő operatársulat városi könyvtárban néhány hete tartott, szintén este 6 órakor kezdett előadásán – az egyébként nyilvánvalóan kisebb -  könyvtárteremben mozdulni sem lehetett. Érthetetlen, hogy élvonalbeli művészek koncertjére miért csak ennyien kíváncsiak, egy olyan városban, aminek zeneiskolája és ének-zene tagozatos általános iskolája is van, ráadásul a városvezetés úgy gondolja , hogy ideje már egy új Művészetek Házát építeni, koncerteremmel. Mind a harminc érdeklődőnek?

Valami itt nagyon el volt rontva a hangverseny meghírdetésével kapcsolatban. Fenn volt ugyan a város honlapján  , de úgy tűnik, ez nem elég. (Egyébként a város új honlapja annyira gyenge, hogy nem csoda, ha kevesen látogatják.) Volt (vagy van?) a Városi Programiroda, ők vajon mit csinálnak? Úgy értem persze, azon kívül, hogy közlik, mikor jön  a Mikulás a Piros óvodába, és mikor lehet pótvizsgázni a Széchenyiben. Lehet, hogy ez a koncert is megtalálható náluk is, de a sok fölösleges információ között elsikkad. Úgy tűnik, a városi könyvtár a hírverésben profibb náluk.

Amiért a dolgot aggasztónak találom, hogy vajon karnagy úrnak meddig sikerül Dunakeszire csábítani művészbarátait egy-egy ilyen koncert erejéig, ha ennyire keveseket érdekel?

Az igaz, hogy amilyen kicsi volt a közönség, cserében viszont olyan lelkes és fegyelmezett. Döbbent csendben hallgatta végig a Kiss Gyula művész úr szívéhez oly közel álló

Schubert-szonátát, és utána olyan vastapssal jutalmazta, mintha teltházas előadás lett volna.

Úgy emlékszem, a következő koncertre november 10-én kerül sor, szintén este 6-kor.

Az előadók: Szenthelyi Miklós (hegedű), Faludi Judit (gordonka), Jandó Jenő (zongora). A műsorról most sem tudni semmit, de hátha ezúttal a város honlapja azt is közölni fogja.

Ha érdekel valakit a műsor, jöjjön el, nem fogja megbánni! És ide jöhet akár farmerban és pulicsiban is, és még pénzbe sem kerül!

Végezetül: Isten éltesse Kiss Gyula zongoraművész urat 70. születésnapján!

                                                                            - R. Cseresnyés Mária