Más kérdés, hogy ilyenkor mit tudnak kezdeni a szülők a kb. 4  - 7 éves csemetéjükkel, mert hogy többségüknek nincs ennyi éves szabadsága, vagy ha lenne is, sem tudják pont ilyenkor kivenni.

Osszák meg egymás között a szülők, hogy ki mikor megy szabadságra, a közös családi nyaralás ötletét meg felejtsék el? Hadra fogható nagyszülő sincs mindenhol, aki vállalni tudná a gyerek felügyeletét.

A probléma ismert mindenki számára, minden részletét végigrágta már ezerszer a sajtó, unalomig ismételgetik a szülők is egymás között. A témát csak az érintettek nem unják, azaz hogy mégis, nagyon is.

Az a szokás egyébként, hogy amíg az egyik óvoda zárva tart, egy másik átvállalja azoknak a gyerekeknek a felügyeletét, akik számára a szülők nem tudnak más megoldást találni abban az időszakban. A gyerek biztonságban van: vigyáznak rá, étkezése, megoldott, baja nem eshet. Az már más kérdés, hogy vajon mit szól egy ekkora csöppség ahhoz, hogy másmilyen környezetbe kerül, ismeretlen gyerekek közé, más óvó néni és dadus vigyáz rá.  Van, akit kevésbé visel meg egy ilyen változás, van, akit jobban, ez nagyon gyerek függő, de az biztos, hogy senkinek sincs szüksége az ilyen változatosságra.

Dunakeszin a 2015. január 29-i önkormányzati ülés II/6-os előterjesztése szerint az idén két óvodában – a János utcai és a Posta utcai tagóvodákban – 2-szer 4 hetes zárva tartást terveznek.

Az ok pedig nem az, hogy az ott dolgozó óvó nénik és dadusok már nagyon kifáradtak, és hosszabb szabadságra érdemesek, hogy végre egyszer jól kipihenhessék magukat, hanem mert a “hatékony gazdálkodás” ezt kívánja. Sok-sok reggeli zokogás, hiszti és krokodilkönny árán persze –és ezt már mi tesszük hozzá. Mert nyilvánvaló, hogy az is megvisel egy óvodás korú gyereket, hogy 4 hétig nem a saját csoportjába jár, de az, hogy a 4 hét elteltével egy másik óvoda másik óvó nénijéhez, dadusához, újabb ismeretlen gyerekekhez kell alkalmazkodnia, az még inkább. Mert hogy – ezt eddig még nem is említettük – a második 4 hétben nem is ugyanabba az óvodába kell majd vinni a gyereket, mint az elsőben.

Nem is értjük, hogy hogyan juthatott eszébe valakinek ilyen embertelen megoldás, hogyan feledkezhetett el valaki ennyire, hogy ez az intézkedés apró gyerekeket érint, hogyan láthatta el az előterjesztést kézjegyével egy négygyermekes családapa, bármennyire is szívén viseli a város hatékony gazdálkodását. Azt csak remélni tudjuk, hogy a képviselőtestület nem támogatja majd ezt az őrültséget.

                                                                  – DHmm