Álláspont! Ez alapjában véve egy sikertörténet lenne, csak azt nem érti senki, hogy ha ekkora tartalékokkal rendelkezik a város, akkor miért kell ilyen sok helyi adót fizetni?

Ez egyébként a testületi ülés anyagai közt található költségvetési módosításból derül ki. Ami azért is érdekes, mert ez a hatalmas összeg, ha szerepelt is a város költségvetésében, jól el volt dugva.

Kérdés persze az is, hogy mire kell Dunakeszinek ekkora összeg, ha nem a város infrastrukturális fejlesztéseire költi? Hanem lerobbant balatoni telek, ürességtől kongó sivár főtér és az egyelőre még csak álomként létező Művészetek Háza építésére. Ami viszont infrastrukturális beruházás, az állami pénzből és támogatásokból valósul meg, ide értve a terveket is, úgy, mint új iskola, tanuszoda.

Ezzel szemben, még mindig anyák százainak kell egy egyszerű ultrahangvizsgálatra Vácig, vagy Budapestig elzarándokolnia. Cserébe viszont kapnak városi rugdalódzót.

Az egyéb szakorvosi ellátásokról nem is beszélve, mert ugyan sok minden elérhető az éppen most szépülő rendelőben, csak hát a megnövekedett lakosságszámot nem képes ellátni.

Sok minden fontosabb lenne például, mint a színes szökőkutas főtér vagy a Művészetek Háza, hogy ne kanyarodjunk messzire a nap sárgává vagy tört fehérré alakuló SZTK-tól. Dunakeszin nincs hétvégi gyermekorvosi ügyelet, de fogászati ellátásért is Budapestre, a Szentkirályi utcába kell mennie a dunakeszieknek hétvégén és ünnepnapokon. Egy-egy vizsgálatra is van, hogy heteket, hónapokat kell várni! Akik megtehetik, ezt ki sem várják, hanem a fizetős magánrendeléseket választják, amiből viszont szép számmal akad a városban.

Végére is csak egy kérdés marad: Dunakeszi mégis kinek a városa?