A város lakóinak régi álma, hogy legalább egy tanuszoda épüljön végre Dunakeszin. Most, hogy ez talán belátható időn belül megvalósulna, kiderült, hogy a kiválasztott helyszín közelében élők nem örülnének a létesítménynek. Nem az uszodával van bajuk, hanem azzal, hogy mindez a környékükön lenne, egy zöldterület beépítésével járna, később pedig nagy lármával.

Tény, hogy nem lehet "csak úgy általánosságban" építeni egy uszodát, kell annak egy konkrét hely. Ha az lakóterület közelében van, biztosan lesz, akinek nem tetszik az ötlet, mert hátha zavarni fogja eddig megszokott életében, ha meg távol mindentől, akkor meg az a baj, hogy nem lehet megközelíteni, különösen nem gyerekek számára, akik nem tudnak kocsiba pattanni.

Radnóti Henrik és Lukácsi Bálint azzal a javaslattal jött elő, hogy az uszoda maradjon meg  uszodának egész évben, ne akarjon senki strandot varázsolni belőle a nyári hónapokra, ami egyébként kézenfekvő ötlet lett volna, hiszen ki ne szeretné ilyen hőségben inkább a szabad ég alatt róni a hosszakat, ahelyett, hogy fedett helyen tenné.  

Arra, hogy javaslatuk mennyire ésszerű, Szumega Vilmos írása döbbentett rá. A strand valóban más, mint egy uszoda, és a környéken lakók számára ez a különbség lényeges lehet.

Uszodába úszni megy az ember, és általában addig tartózkodik ott, amíg - esetleg rövid pihenők beiktatásával - leúszta azt a távot, amit tervezett, strandra viszont azért, hogy kellemesen eltöltse szabadidejét barátaival, ismerőseivel. Strandolni akár egésznapos program is lehet. Aki strandon van, nem elégszik meg az úszással, napozni, esetleg játszani is akar. Kellenek tehát más sportolási lehetőségek, de legalább egy nagy üres tér, ahol labdázni és napozni lehet.

Aki egész nap a strandon van, megéhezik, megszomjazik, tehát enni, inni is akar. Kell büfé.  Unalmában a strandoló nem elégszik meg mobiljával, hangosan akar zenét hallgatni.  Lesz tehát hangzavar bőven, ha a labdázó gyerekek netán csendben játszanának.

Egy fedett uszodában szintén nem lábujjhegyen közlekednek az emberek, de a zaj épületen belül marad. Annyira igaz ez, hogy vannak helyek, ahol a tanuszoda az iskola épületében van, olyan helyen hát, ahol közben tanítás folyik. A környező házak lakói szinte nem is tudják, hogy ott uszoda van. 

Az uszodában illetve strandon eltöltött idő különbségéből az is adódik, hogy az uszodában eleve kevesebben vannak, mint egy strandon egy szép nyári napon, így a hangzavar már csak ezért is kisebb lenne. Ráadásul az is nyilvánvaló, hogy egy 240 főt befogadó strand semmilyen megoldást nem jelentene a város számára, valóban csak arra lenne jó, hogy felbőszítse a kinnrekedőket, ezzel szemben a 80 fős uszoda legalább megoldaná az iskolák igényét az úszásoktatásra, és talán a fennmaradó időben a nagyközönség rendelkezésére is állhatna.

Véleményem szerint az a javaslat, amit először kényszermegoldásnak véltem, valóban a megvalósíthatóság kulcsa lehetne. Talán a környék lakói is el tudnának fogadni egy fedett tanuszodát, ha biztosak lehetnének benne, hogy valóban megmarad tanuszodának nyaranta is.

Ne akarjunk tehát túl sokat, maradjunk csak az uszodánál. A kombináció ugyanolyan szörnyszülött megoldáshoz vezetne, mint a közös járda - kerékpárút funkció, amiből sok helyen az adódik, hogy sem a gyalogosok, sem a kerékpárosok nem érezhetik magukat biztonságban.

                                                - R. Cseresnyés Mária