A törpévé zsugorodott KDNP éppen arra készül, hogy vasárnapra bezárassa az üzletek kapuit. Rétvári, Semjén, Harrach és még ki tudja hányan a kormánypártok soraiból nem értik a piac, a gazdaság természetét, jellegzetességeit. Nem értik a verseny, vagy éppen a versenyképesség fogalmát. Ha értik és mégis az ország, az állampolgárok érdekeivel szemben cselekszenek akkor ma Magyarországnak egy borzasztó gonosz, ostoba kormánya van.
Rétvárival ellentétben engem az tölt el büszkeséggel, hogy mióta leérettségiztem, azóta a versenyszférában dolgozom. Közel hat évet a kereskedelemben dolgoztam, ezért azt gondolom, hogy valamennyivel jobban értem a kereskedelmi dolgozók, és a multik gondolkodását, kultúráját azoknál, akik soha nem dolgoztak hasonló környezetben. A KDNP nem képes felfogni valamit, vagyis inkább fordítva ül a lovon. Sajnos a ma Magyarországán nem az az elsődleges, hogy valaki vasárnap otthon legyen a családjával, sokkal fontosabb az, hogy biztosítani tudja a maga és családja megélhetését. A háztartás költségvetésében tényező az is, hogy vasárnapra beosszák őt a munkahelyére dolgozni, hogy 50%-os pótlékot kapjon arra a napra. Nem mindenkinek adatik meg, hogy államtitkár, szóvivő, vagy NAV elnök legyen. Nem mindenki apukája tud besegíteni 40 millióval a 170 milliós dácsába. Vannak akik örülnek, hogy vasárnap beülhetnek a kasszába, mehetnek kamiont pakolni, vagy rendszerezhetik a készletüket. Talán azért, mert szeretik és szeretnék is megőrizni a vásárlóikat. Talán azért, mert szeretnék a piacon a legjobbat nyújtani. Talán azért, mert így kicsivel több pénzhez jutnak, és a hónap végén marad még mit beosztani, vagy egyáltalán futja még élelmiszerre. Mindegyikre akad példa, de ahhoz egyik kormánynak sincs semmi köze, hogy milyen választ adnak erre a dolgozók. A fogyasztói oldalról is eddig csak felháborodással találkoztam. Egy átlag magyar munkavállaló nem tudja hétköznap intézni a bevásárlást, inkább hétvégenként járnak bevásárolni az emberek. Bátran megnézhetjük egy szupermarket parkolóját, mondjuk kedd délelőtt, aztán vasárnap hasonló időpontban. Egyszerűen arcátlanság beleszólni, hogy mikor, miért megyek dolgozni, vagy bevásárolni.
Én azért tudtam munkát vállalni a tanulmányaimmal párhuzamosan, mert létezett vasárnapi, illetve hétvégi nyitva tartás. Ellenkező esetben -érthető módon- se rám, se más kollégáimra nem lett volna szükség. Dolgoztam hétvégén, mint ahogy jelenlegi munkahelyemen is az éjszakai és hétvégi beosztás mellett döntöttem. Vannak olyan kereskedelmi egységek, amelyek a hétvégi forgalmukkal nagyobb bevételre tudnak szert tenni, mint a hétköznapokon összesen. Ha ezek a cégek egy hétvégi nap forgalmától elesnek, (ami a heti forgalmuk jelentős része) vagy csomagolnak, vagy kényszerűségből a leépítés mellett fognak dönteni. Mivel idehaza amúgy sem túl rózsás a helyzet, ami munkaerőpiacot illeti, ezért én ezt igyekeznék elkerülni...
Ha tovább duzzad a munkanélküliek tábora, a beruházások profitja pedig csökken, esetleg lesznek olyanok, akik bezárni kényszerülnek, az garantáltan a gazdaság további zsugorodásához vezet majd.
Érdekességből 5 üzletet vettem számításba, amelyeket ez a döntés bevétel, és munkaerő szempontjából is komolyan érinthet. Ezek a cégek csak Dunakeszin 6 üzlettel képviseltetik magukat, míg például Pest megye egészében ugyanezen cégek üzleteinek száma közel 70-re nő. Ez több ezer munkavállalót, és még több munkaórát jelent.
Arra szeretném ösztönözni a döntéshozókat, hogy hallgassák meg, és egyeztessenek a szakma képviselőivel, érdekvédelmi szervezeteivel. Hiszen ők kompetensek, és talán előrelátóbbak is ebben a kérdésben.
Én dolgozóként, vásárlóként, és képviselőként is a munkavállalók, valamint az üzletek oldalán állok.
Rónai Sándor, Pest megyei közgyűlés képviselője
