. Ma Ödön napja van.

NEVEZETESSÉGEK

Alagi lóversenypálya és tréningcentrum
Történelme Alag számára teljes mértékben meghatározó. Dunakeszi leghíresebb sportágának a lóversenyzés központjának biztosít helyet.
1890-ben Gróf Károlyi Gulya és Batthyány Elemér arról döntöttek, hogy az angliai Newmarket mintára létrehoznak a főváros közelében egy állandós készítő intézetet. Ahhoz, hogy tervük sikeressé váljon megvásárolták a Fót, Megyer és Dunakeszi által határolt 2800 hold nagyságú területet. 
Gyorsiramban megindultak az építkezések, számos szakember közreműködését kérték a tökéletesítéshez. Erdőtelepítésekbe kezdtek, önálló vízműrendszer kialakítására törekedtek, és ezzel elérték, hogy Dunakeszi lett az ország egyetlen olyan falva, amely vízműhálózattal rendelkezett.  Egyre több istállót találhattunk ebben az időben Alagon, amelyek tele voltak a legjobb versenylovakkal.
A lóversenypálya 1996-ban ünnepelte 100-ik évfordulóját.
 
 
Gyártelepi Jézus Szíve Templom
Az első világháború idején kezdték el építeni Dunakeszin a Vagongyárat, melyet Magyar Királyi Államvasutak Dunakeszi Főműhelye néven kezdtek el építeni. 
Lányi Ferenc, aki a gyár akkori műhelyfőnöke volt, építettek iskolát 3 tanteremmel, az alagsorban pedig egy tornateremmel, ami egyben a kápolna szerepét is betöltötte.
Nagyon komoly terv volt, az , hogy templomot építsenek, és egyre inkább kezdett sürgőssé válni, ezért a helyiségbe építettek orgonát, harangokat is. Fontos, hogy egy település vallási viszonylatban is biztosított legyen. Később munkához láttak a templom építésével kapcsolatban, amelyet 1944-ben be is fejeztek, majd ugyan ezen év június 29.-én Dr. Pétery József, az akkori váci püspök szentelt fel. Az öröm nem tarthatott a lakosság számára sokáig, ugyanis rövid idő elteltével Vác irányából a templom falait és a tornyot lövés érte. A dolgozók próbálták helyreállítani a károkat, de ezek a sebek mai napig láthatók a templom falain. Innentől kezdve évről évre újítják a templomot, mind külsőleg, mind belsőleg.
 
 
Gólya
Dunakeszi lakossága közadakozásból emelte az 1956-os forradalom 40.-ik évfordulójára. A Kegyeleti temetőben áll,a Szent István Király Kápolna dombján. Készítője Lengyel István. Egy szárnyaszegett rablánccal földhöz szegezett gólyát ábrázol, amely a szabadságra vágyó magyar nemzetet szimbolizálja. Az emlékmű a október 23.-ai városi ünnepség állandó színtere. 
 
1848-as zászlórúd
A város legfontosabb 48-as emlékművének számít, amely a március 15-e téren helyezkedik el. 1948-ban a szabadságharc kitörésének 100.-ik évfordulójára tervezte Vezényi Elemér. 
 
 
 
Trianon emlékmű
A város 2005 júniusában a békediktátum 85.-ik évfordulójára állítatta a Dunakeszi Lokálpatrióta Egyesület. Demeter István volt az emlékmű megalkotója. Az emlékmű körül 68 kopjafán 68 elcsatolt magyar város neve olvasható. 
 
 
 
 
 
Szent István Emlékmű
A Szent István parkban áll a szobor, melyet 2000-ben készítettek az államalapítás millenniumának emlékére. Skripeczky Ákos alkotása.
 
 
 
 
Honfoglalási emlékmű
1996-ban állította a város, honfoglalásunk 1100.-ik évfordulója alkalmából. Az emlékmű Dér Győző munkája. Az emlékmű voltaképpen egy kompozíció, ami egy mészkőtömbből, egy díszkopjafából és tujasorból áll. A mészkőtömbön olvasható a hét törzs neve. A kopjafán pedig a történelmi évszámok mellett olvashatók a Himnusz és a Szózat sorai. A kopjafa mellé hét tuját ültettek, amely a hét törzs összetartozását jelképezi. 
 
II.-ik világháborús emlékmű
A március 15-e téren helyezkedik el. Bajza József munkája az emlékmű. 1995-ben állították fel, a háború hallottainak emlékére, melyek mellett emléktáblákon olvashatók a hallottak nevei.
 
Szent Mihály Templom
1756-ban szentelték fel a barokk stílusú templomot. A város fő építészeti értékének emlegetik. A templomot 70 évvel ezelőtt bővítették. 
 
Anyagot gyűjtötte:
Halász Rita
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Pikó András, Józsefváros új polgármestere a testület mai alakuló ülésén békejobbot és nyitott lapokat ígért és...
Bővebben >>