Az Opitz Nándor repülőklub szép eredményeket ért el a Szegeden augusztus 9 – 16 között megrendezett VIII. Flatland Kupa vitorlázórepülő versenyen:

a  HUN Club Class -ban Bors Gábor az 1. helyen végzett,

a  FAI Club Class -ban Vámosi Tamás 2. lett,

 és ugyancsak második lett Magyar István a 15-meter katrgóriában.

A versenyen egyébként szintén részt vett Ugrósdy Mártont kérdeztük a versenyről.

A Flatland Kupa tulajdonképpen a több évtizedes  múlttal rendelkező, igen rangos  Alföld Kupa folytatása, amit Szegeden rendeznek meg, minden évben.  Tavaly a rendezvény egybeesett a Nemzeti Bajnoksággal is, idén viszont egyhetes eseményként, úgynevezett területi bajnokságként szervezték meg, így a fiatalok számára is jó - és viszonylag olcsó - lehetőség volt a versenyrepülés kipróbálására.

A versenyt azért nevezték át Flatland-Cup-nak, mert arra számítottak, hogy így a hazai versenyzők mellett külföldieket is vonzani fog az esemény,. Ez így is lett, olyannyira, hogy az Open kategóriát idén egy cseh versenyző nyerte, igen nagy fölénnyel.  Ő egyébként már másodszor járt itt.

A versenyen 42 sportoló vett részt, 4 kategóriában.

Mit jelentenek a kategóriák, és miért van ezekre szükség egyáltalán?

A kategóriákra azért van szükség, mert az autókhoz hasonlóan a vitorlázó repülők teljesítménye is nagyon eltérő. Azért van négy géposztály, hogy a régebbi, gyengébb teljesítményű gépekkel is lehessen eredményt elérni.

 Az úgynevezett hazai (HUN)  klub osztályban még jellemzően faépítésű gépek vannak, amelyeknek a 300 kilométeres táv teljesítménye is komoly fegyverténynek számít. Ezt követi a FAI Klub osztály, ahol jellemzően 30-45 éves gépekkel indulnak a versenyzők, a mi klubunknak elsősorban erre a két kategóriára van megfelelő repülője. Innentől jönnek a nagyobb teljesítményű osztályok: a 15 méterben annyi a megkötés, hogy a gépek maximális tömege 525 kilogramm lehet, ennek eléréséhez már vizet is lehet tölteni a gépekbe, ettől a teljesítményük javul. Az úgynevezett szabad (OPEN) osztályban pedig nincsen megkötés, mindenki azt talál ki, amit csak akar, hogy még gyorsabb legyen.

Amikor az autó, az utánfutó és a repülő is öregebb, mint a versenyzője

Hogyan zajlik egy ilyen verseny?

A gépek minden nap felszállnak, amikor az időjárás megengedi. A verseny végeredménye a napi pontszámok összegeként alakul ki.

Minden reggel eligazítással indul: a a versenyzőket tájékoztatják a meteorológiai helyzetről, és a tervezett feladatokról. A feladatokat igyekeznek úgy kiírni, hogy a versenyzők legalább kétharmada meg is tudja repülni őket. Géposztálytól és időjárástól függően 150 és 750 kilométer közötti számokat szoktak kiírni, nagyjából ennyi repülés fér bele egy napba.

Amikor a hőmérséklet eléri azt az értéket, hogy a termikek megjelennek, akkor felvontatják a mezőnyt, ez nagyjából egy órán keresztül tart, idén öt vontatógép húzta a 42 vitorlázót.

Azért, hogy az esélyek egyenlőek legyenek, nem azonnal indul a versenyszám, hanem a kategória utolsó gépének felszállása után húsz perccel. Erre azért van szükség, hogy az utolsóként felszálló gép is kedvező pozícióba és megfelelő magasságba tudjon kerülni ahhoz, hogy megkezdje a feladatát. A versenyszámok az indulási vonal nyitása után kezdődnek, ekkor már a pilótákra van bízva, hogy mikor indulnak el. A cél az, hogy a lehető legjobb időjárásban, a leggyorsabban teljesítsük a számot. Minden nap végén értékelik a versenyzőket, nagyjából úgy, mint a rally-ban egy-egy gyorsasági szakasz után. A nap végén a gyorsaság számít: aki a legrövidebb idő alatt teljesítette a feladatot, az kapja a legtöbb pontot.

Hogyan készültek fel versenyzőitek?

Szerettünk volna minél többet repülni itthonról, viszont a hétvégi - egyébként teljesen értelmetlen - vontatási tilalom ezt nagyon megnehezítette, van olyan repülőnk ugyanis, ami ezen a versenyen is indult, de nem lehet csőrölni. Ennek ellenére itthonról is sokat repültünk, több 500 kilométer feletti repülést teljesítettünk Dunakesziről idén is, a hétvégéken pedig a 3-400 kilométeres távokra gyakoroltunk. Az itthoni nehéz helyzet miatt tartottunk egy edzőtábort Dunaújvárosban is, az ottani sporttársak segítségére korábban is mindig számíthattunk, és idén is nagyon hálásak voltunk nekik, hogy támogattak minket a felkészülésben.

Az eredményekben nagyban benne van klubvezetőnk és edzőnk, Vámosi Miklós munkája, aki már évek óta azon dolgozik, hogy a sportolóink elméleti tudása is minél szélesebb és biztosabb legyen.

Az elméleti felkészítés  egyébként a versenytől függetlenül, rendszerint télen zajlik, de azért a  verseny előtti hétfőn még volt egy utolsó megbeszélés.  A csapatunk eredményeit jól jelzi az is, hogy jelenleg is harmadik helyen állunk a Magyar Vitorlázórepülő Kupában a klubok pontszerző versenyében.

Mondanál néhány szót a dobogós három versenyzőről?

Bors Gábor tavaly szerezte meg a gyémántkoszorúját, korábban is több jó eredményt ért már el, tavaly második lett Szolnokon a Pelikán Kupán. Az idei versenyen ő szerezte számunkra az aranyérmet a hazai klub kategóriában, a fagépek között.

Bors Gábor     Fotó: Kolos Ferenc

Vámosi Tamás az ifjúsági válogatott keret tagja, tavaly a lengyelországi ifjúsági világbajnokságon képviselte hazánkat, idén pedig negyedik lett az Őcsényben megrendezett Nemzeti Bajnokságon. Tavaly ő volt a magyar repülés történetének legfiatalabb gyémántkoszorús pilótája (azóta egy másik, szintén Dunakeszin repülő fiatal pilóta vette át a stafétát tőle).

Vámosi Tamás      Fotó: Kolos Ferenc

 Magyar István már rutinos versenyzőnk, évente több megmérettetésen is képviseli klubunkat itthon és külföldön is. Hatalmas tapasztalattal rendelkezik a versenyzés területén, és ő is be szokott segíteni a sportcsapat továbbképzésébe.

Gratulálunk az eredményekhez a Dunakeszi-Hírhatár, és szerintem minden dunakeszi lakos nevében is.

Köszönjük szépen.  Bízunk benne, hogy a város valóban magáénak érzi majd ezeket a sikereket, amelyeket hangsúlyozottan dunakeszi sportolókként szereztünk. A klubok összetartását amúgy jól jelzi, hogy ezen a versenyen is közös táborunk volt a Malévval, és a levegőben is nagyon sokat segítettünk egymásnak.

Köszönöm az interjút.

                                     – R. Cseresnyés Mária