|
DUNAKESZI
A város 15 km-re terül el a fővárostól a Pesti síkságon. Pest megyében található.
Lakosságát tekintve 38470 fő, a 2010-es adatok alapján. Népsűrűsége pedig 1124,79 fő/km2. Területe 31,06 km2.
A települést északról Göd, délről Budapest, keletről Fót, nyugatról pedig a Duna határolja.
A település címerét, ha megnézzük, láthatjuk, hogy ekevas alakú, amiben 2 szín dominál. Felül a kék, alul pedig zöld, melyet egy ezüst színű hullámvonal választ el középen, ami egyébként a Duna szimbóluma.
Az álló pajzsban nem véletlen találkozunk a két ábrával, ugyanis a felső kék részben a város védőszentjét Szent Mihályt láthatjuk. Az alsó zöld részben pedig egy ezüstszínű lófejjel találkozunk, ami az alagi lóversenyzés szimbóluma, valamint a város európai hírű lósportját jellemzi.
Egy kis történelmi visszatekintés, hogy miként is indult városunk, hogy mitől is tartunk itt:
Fontos szempont, hogy Dunakeszi már az őskorban is egy lakott területnek számított, ezt bizonyítja, hogy az ásatások során egy kőkorszaki temetőt tártak fel. A városban ókori római nyomok is megtalálhatók, közvetlenül a Duna-parton római őrtorony falmaradványai találhatók, amit 364-375 között építettek I. Valentinianus uralkodása alatt.
1255-ből IV. Béla adományleveléből származik az első olyan írásos adat, mely a városunk nevére utal, itt Kezew néven említi. Később a község a török hódoltság idején már Káposztáskesző néven szerepel.
Ezekben az időkben, miután a töröket kiűzték, a település főúri családjai között birtokviták kezdődtek. Ekkor Dunakeszi elnéptelenedik, de hamarosan ismét benépesül. A települést az ebben a korban készített Pongrác féle térkép Körtvélyeskeszi néven említi.
1690-ben már Köszi néven szerepel az elpusztult helyek között. Az 1700-as években kezd a község népessége fellendülni, 1715-ben a népesség összeíráskor már 18 család élt itt, és az okiratban már Dunakeszi néven szerepel. A település a későbbiekben egyre inkább fejlődődött, létrejött az első iskola, ahol Gogolák György is tanított, latin és magyar nyelven 1771-ben. Az 1880-as évek első felében Dunakeszi lakosságának száma már meghaladta a 800-1000 főt.
1844 nyarán megindult a vasútépítkezés, amely új kereseti lehetőséget, munkalehetőséget biztosított a lakosság számára. 1846-ra elkészült az ország első vasútvonala Pest és Vác között, ami kizárólag Dunakeszin állt meg. Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott a vonaton. 1870-es években a lakosság számára újabb munkalehetőség adódott, ugyanis kezdetét vette a Fővárosi Vízmű és Duna gátrendszerének építése.
Az 1900-ban kiadott helységnévtár Dunakeszit már községként említi. Ekkor, ezekben az években folyamatos fejlődés jellemzi Dunakeszit. 1901-re felépült a Városháza, 1910-ben megindult a MÁV Főműhely építése. Ekkor építtették Alagon a mai Széchenyi István Általános Iskolát, 1926-ra a József Attila Művelődési központot, amit régen MÁV Főműhely Kultúrházának említettek. 1928-ra felépül a Bárdos Lajos Általános Iskola, ami régen MÁV Iskola a Műhelytelepen nevet viselte.
Ezeknek a folyamatossá vált fejlődéseknek köszönhetjük, azt hogy városunk mára igen fejletté vált.
1977 április 2-án Dunakeszit várossá avatták.
Anyagot gyűjtötte:
Halász Rita
NEVEZETESSÉGEK
 Alagi lóversenypálya és tréningcentrum
Történelme Alag számára teljes mértékben meghatározó. Dunakeszi leghíresebb sportágának a lóversenyzés központjának biztosít helyet.
1890-ben Gróf Károlyi Gulya és Batthyány Elemér arról döntöttek, hogy az angliai Newmarket mintára létrehoznak a főváros közelében egy állandós készítő intézetet. Ahhoz, hogy tervük sikeressé váljon megvásárolták a Fót, Megyer és Dunakeszi által határolt 2800 hold nagyságú területet.
Gyorsiramban megindultak az építkezések, számos szakember közreműködését kérték a tökéletesítéshez. Erdőtelepítésekbe kezdtek, önálló vízműrendszer kialakítására törekedtek, és ezzel elérték, hogy Dunakeszi lett az ország egyetlen olyan falva, amely vízműhálózattal rendelkezett. Egyre több istállót találhattunk ebben az időben Alagon, amelyek tele voltak a legjobb versenylovakkal.
A lóversenypálya 1996-ban ünnepelte 100-ik évfordulóját.
 Gyártelepi Jézus Szíve Templom
Az első világháború idején kezdték el építeni Dunakeszin a Vagongyárat, melyet Magyar Királyi Államvasutak Dunakeszi Főműhelye néven kezdtek el építeni.
Lányi Ferenc, aki a gyár akkori műhelyfőnöke volt, építettek iskolát 3 tanteremmel, az alagsorban pedig egy tornateremmel, ami egyben a kápolna szerepét is betöltötte.
Nagyon komoly terv volt, az , hogy templomot építsenek, és egyre inkább kezdett sürgőssé válni, ezért a helyiségbe építettek orgonát, harangokat is. Fontos, hogy egy település vallási viszonylatban is biztosított legyen. Később munkához láttak a templom építésével kapcsolatban, amelyet 1944-ben be is fejeztek, majd ugyan ezen év június 29.-én Dr. Pétery József, az akkori váci püspök szentelt fel. Az öröm nem tarthatott a lakosság számára sokáig, ugyanis rövid idő elteltével Vác irányából a templom falait és a tornyot lövés érte. A dolgozók próbálták helyreállítani a károkat, de ezek a sebek mai napig láthatók a templom falain. Innentől kezdve évről évre újítják a templomot, mind külsőleg, mind belsőleg.
 Gólya
Dunakeszi lakossága közadakozásból emelte az 1956-os forradalom 40.-ik évfordulójára. A Kegyeleti temetőben áll,a Szent István Király Kápolna dombján. Készítője Lengyel István. Egy szárnyaszegett rablánccal földhöz szegezett gólyát ábrázol, amely a szabadságra vágyó magyar nemzetet szimbolizálja. Az emlékmű a október 23.-ai városi ünnepség állandó színtere.
 1848-as zászlórúd
A város legfontosabb 48-as emlékművének számít, amely a március 15-e téren helyezkedik el. 1948-ban a szabadságharc kitörésének 100.-ik évfordulójára tervezte Vezényi Elemér.
Trianon emlékmű
A város 2005 júniusában a békediktátum 85.-ik évfordulójára állítatta a Dunakeszi Lokálpatrióta Egyesület. Demeter István volt az emlékmű megalkotója. Az emlékmű körül 68 kopjafán 68 elcsatolt magyar város neve olvasható.
Szent István Emlékmű
A Szent István parkban áll a szobor, melyet 2000-ben készítettek az államalapítás millenniumának emlékére. Skripeczky Ákos alkotása.
Honfoglalási emlékmű
1996-ban állította a város, honfoglalásunk 1100.-ik évfordulója alkalmából. Az emlékmű Dér Győző munkája. Az emlékmű voltaképpen egy kompozíció, ami egy mészkőtömbből, egy díszkopjafából és tujasorból áll. A mészkőtömbön olvasható a hét törzs neve. A kopjafán pedig a történelmi évszámok mellett olvashatók a Himnusz és a Szózat sorai. A kopjafa mellé hét tuját ültettek, amely a hét törzs összetartozását jelképezi.
II.-ik világháborús emlékmű
A március 15-e téren helyezkedik el. Bajza József munkája az emlékmű. 1995-ben állították fel, a háború hallottainak emlékére, melyek mellett emléktáblákon olvashatók a hallottak nevei.
Szent Mihály Templom
1756-ban szentelték fel a barokk stílusú templomot. A város fő építészeti értékének emlegetik. A templomot 70 évvel ezelőtt bővítették.
Anyagot gyűjtötte:
Halász Rita
|
